A társasházi kézbesítés vélelme

2017 november 12, vasárnap

A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tt.) A közös tulajdonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 24.§ tartalmazza a „hátralékos tulajdonostárs” részére történő kézbesítés szabályait. A törvény nem a postai kézbesítés szabályain változtatott, hanem egy új kézbesítési vélelmet vezetett be.

A társasházi törvény 24.§. (3) bekezdése: „A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére – az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére –igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).”


Az eddig is létezett 24.§. (2) bekezdés c) pont arról szól, „a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá – ha a felszólítás eredménytelen – a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg – e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén – a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait.

 

d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén –a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembevételével –a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.


Az új rendelkezés csakis a közös költséggel tartozó tulajdonostársnak szóló fizetési felszólítás kézbesítettnek tekinthetőségéről szól. Nem szól a fizetési meghagyás vagy a jelzálogjog bejegyzés iránti kérelem kézbesítéséről, mert azt nem a hátralékos tulajdonostárs részére, hanem a bíróságnak, közjegyzőnek illetve a földhivatalnak kell megküldeni.


Az újszabály nem a közös képviselő megküldéssel kapcsolatos kötelezettségeit szabályozza, hanem csak azt, hogy mikor áll be a fizetési meghagyás iránti kérelem előfeltétele, azaz mikor tekinthető a fizetési felszólítás kézbesíttetnek. Megtudjuk, hogy nem csak akkor minősül a felszólítás kézbesíttetnek, ha azt a tulajdonostárs átveszi, hanem akkor is, ha kétszer is megkísérelték a felszólítás kézbesítését, de az ennek ellenére „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.


A gond ott van, hogy a megküldés a közös képviselet törvényi kötelezettsége, a kézbesítés meg a postáé. A posta azonban csak hivatalos küldemény esetében kísérli meg a kézbesítést kétszer. A társasház fizetési felszólítása a 2003.évi CI. törvény 3.§.10. pontja alapján nem hivatalos küldemény. Amikor tehát a posta a társasház levelét kézbesíti, nem járhat el a hivatalos iratok kézbesítésére irányadó szabályok szerint, tehát nem kísérli meg a kézbesítést kétszer.

Az azonban nincs a Tt-ben, hogy a közös képviselő kétszer is köteles felszólítani a tulajdonostársat. Természetesen a jogalkotói pongyolaságot a közös képviselők úgy korrigálják, hogy az adott szabályt úgy értelmezik, hogy a felszólítást – ha az első megküldés bármilyen okból sikertelen volt (pl. ha a levél „nem kereste” vagy „az átvételt megtagadta” jelzéssel jött vissza) – még egyszer megküldik. Ha a levél ekkor „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a Tt-t a postai kézbesítés szabályaival egybevetve, a postahivatalban őrzés 10. napját követő 8. munkanapot kell olyannak tekinteni, melyen a tulajdonostárs a felszólítást megkapta, azaz arról tudomást szerzett. Ekkor kezdődik a felszólításban a hátralékos tulajdonostárs számára előírt fizetési határidő. Ha a tulajdonostárs ekkor sem fizet, a kézbesítési vélelem megnyitja az utat ahhoz, hogy a közös képviselet a fizetési meghagyás kibocsájtását kérje. (Természetesen egy igazolható kézbesítés, melyről a tértivevény az átvételt igazoló tartalommal érkezik vissza, lehetővé teszi az itt írt határidők bevárása nélkül is azt, hogy ha a tulajdonostárs a felszólításban előírt határidőn belül nem fizet, a közös képviselet kezdeményezze a fizetési meghagyás kibocsájtását.)


A kézbesítési vélelem megdönthető, azaz a tulajdonostárs igazolhatja, hogy a vélelem feltételei nem álltak be, mert pl. a levelet nem jó címre küldték vagy azt a posta meg sem kísérelte kézbesíteni.

Ez azonban már semmilyen hatással nem lehet a kibocsájtott fizetési meghagyásra. Különösen abban az esetben, ha a tartozás igazolhatóan fennáll.

 

A Tt. módosítás igazoltan megküldött felszólításról és nem igazolt kézbesítésről szól. Ennek a követelménynek megfelel az „ajánlott küldemény” is. Erről viszont a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről rendelkező 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 14.§ (3) bekezdése azt mondja, hogy ha a személyes kézbesítés (azaz a levélnek a postás általi átadása) nem sikerült és a címzettnek van levélszekrénye, az ajánlott küldeményt a postás ebbe dobja. A levél tehát nem fog visszajönni. A kézbesítettség igazolása postai tudakozvánnyal történhet.

 

A tértivevényes feladás más eset. Ennél a levél érkezéséről a postás a címzettet „értesítő” hátrahagyásával tájékoztatja. Ha a címzett a levélért 10 napon belül nem megy el a postahivatalba, a levél „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közös képviselethez. Ez a gyakorló közös képviselő számára azt az elvárást hordozza, hogy csakis tértivevénnyel adja fel a fizetési felszólítást.

A Tt. módosítás csak a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezést tekinti kézbesítési vélelmet megalapozónak.

2017.évi Beszámoló minta Társasházak részére. A 479/2016.XII.28.) Kormány rendelet alapján.

2017 november 12, vasárnap

Beszámoló minta társasházak részére

2017.évi Beszámoló minta Társasházak részére. A 479/2016.XII.28.) Kormány rendelet alapján.


Képtalálat a következőre: „könyvelés  képek”


Elkészült a 479/2016.XII.28.) Kormány rendelet - a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól.

"2017. évi Beszámoló minta" Társasházak részére.

Nyomtatványok: mérleg, eredmény kimutatás, eredmény levezetés.

Gyorsan, szakszerűen kitölthető és PDF fájlba konvertálható.

Igényelhető: info.hamzsik@gmail.com


Késedelmi kamat elszámolásának szabályai 1. rész

2017 április 19, szerda

A társasházaknál gyakran előforduló probléma, hogy a közös költséget a tulajdonosok késve fizetik. A közös képviselőnek elszámolást kell készítenie, a késedelmi kamatot számolnia kell, és megértetni a hátralékos tulajdonosokkal a számítás menetét. Fontos, hogy a számításokat áttekinthetően és pontosan végezzük el, mert sok esetben a fizetési meghagyások peres eljárássá alakulnak, és a bíróság kérheti a késedelmi kamat számításának helyességének bizonyítani kell.

A késedelmes fizetés esetén követendő eljárásokat az SZMSZ-nek kell szabályoznia. Amennyiben nincs szabályozva az SZMSZ–be ilyen esetben a Ptk. vonatkozó, általános szabályai érvényesek. De még az SZMSZ sem írhatja felül a Ptk. rendelkezéseit a késedelmi kamatról.

A Ptk. 6.47.§.alapján késedelmes fizetés esetén a felszámítható kamat a jegybanki alapkamattal megegyező kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy nem megengedett, hogy az SZMSZ-ben beleírják, hogy a tulajdonosok késedelmes fizetés esetén 20% késedelmi kamatot fizessenek.

 

6:47. § [Kamat]

(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.

(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

(3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.

(4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

 

6:48. § [Késedelmi kamat]

(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.

(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

 

Az SZMSZ kialakításakor javasolt lefektetni néhány szabályt különösen arra tekintettel, hogy a több hónapja nem fizetők estén a már folyamatosan változó közös költség (tőke) tartozásról és a változó késedelmi kamattartozásról beszélünk.

 

Javasolt megoldások lehetnek az alábbiak:

  1. Meg kell határozni a közös költség fizetési esedékességét. Ezt azt jelenti, hogy a tárgyhavi közös költséget, minden hónap 15-éig kell befizetni; figyelembe véve, ha munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon kell teljesíteni.
  2. A késedelem esetén felszámítandó késedelmi kamat mértékét. A Ptk.6:48.§. szerinti szabályok szerint. (A THT szerkesztőség egyezetett álláspontja szerint a Ptk. rendelkezéseitől az SZMSZ-ben eltérni nem lehet).
  3. A késedelmes fizetésekhez kapcsolódó költségek. Mivel a jelenleg a jegybanki alapkamat 0,9%; tapasztalatom alapján ez nem ösztönzi a tulajdonosokat a határidőben t9rténő fizetésre; de a közös képviseletnek a hátralékos nyilvántartás vezetése többlet adminisztrációs feladatot jelent, amit nem lehet a pontosan fizető tulajdonos társakra áthárítani. Célszerű az SZMSZ rögzíteni, hogy a késedelmesen fizetett havi közös költség esetén „adminisztrációs költségátalány fizessen a hátralékos tulajdonos.
  4. Késedelem esetén elszámítandó késedelmi kamatot napi kamatszámítás módszerével kell kiszámítani.
  5. 5. A befizetések elszámolásának sorendje:

-          „adminisztrációs átalány” + a behajtáshoz kapcsolódó (ügyvédi) költségek,

-          késedelmi kamat,

-          főkövetelés (közös költség) Ptk.6:46.§

  1. A befizetések elszámolásának sorrendje a közös költség elemeinek vonatkozásában:

-          elsősorban a társasház által felvett, tulajdonost terhelő hitel törlesztő részre kell elszámolni,

-          másodsorban a közös költség üzemeltetési részre kell elszámolni,

-          harmadsorban a közös költség felújítási részre kell elszámolni.

A késedelembe esés napja

A fizetési határidő utáni első nap, figyelembe véve, ha munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanap.

A pénzügyi teljesítés dátuma

Az a nap, amikor a társasház bankszámlájára/pénztárjában a közös költség befizetésként megjelenik.

Tőke tartozás

A közös költség összege késedelmi kamat, és adminisztrációs átalány költség nélkül.

6:42. § [Fizetés]

(1) Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni.

(2) A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia.

(3) Ezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni minden egyéb, pénz átadására irányuló kötelezettség teljesítésére is.

 

Forrás. THT magazin XVII. évf.2.lapszám.

Társasházak adózása

2017 március 30, csütörtök

A társasházak kizárólag a személyi jövedelemadó törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük.

A társasházak kizárólag a személyi jövedelemadó törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük.

A társasház külön törvényben szabályozott jogintézmény, amely alapító okirattal jön létre olyan épületingatlanon, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú helyiség (épületrész) természetes vagy más személyek külön tulajdonában van, míg egyébként az épületingatlan más részei (a külön tulajdonként meg nem határozott telek, berendezés, pince, padlás, teremgarázs, lakás, üzlethelyiség stb.) a külön tulajdonnal rendelkezők (tulajdonostársak) közös tulajdonát képezik.

A társasház nem jogi személy, fő funkciója a közös tulajdonnal kapcsolatos felelősség és működtetés biztosítása, amelyhez döntően a tulajdonostársak befizetéseiből biztosítják a forrásokat.

Emellett a társasház – bár vállalkozási tevékenységet nem folytathat – jellemzően a közös tulajdon hasznosítása révén és egyéb formában jövedelemszerzést is megvalósít. Pl. előfordulhat, hogy a társasházak pályázatokon vagy vállalkozásoktól támogatást kapnak, szabad pénzeszközeiket tartalékolják és így kamatjövedelemre tesznek szert stb.

Társasház két személyből állótól kezdve száznál is több tulajdonos előfordulása mellett lehetséges, és előfordulhat, hogy csak természetes vagy csak jogi személyek (társaság, önkormányzat, alapítvány) alkotják.

Egyes esetekben a lakásokra és nem lakáscélú helyiségekre vegyesen is szerveződnek társasházak, de előfordulnak gyárakból, üzlethelyiségekből állók is.

Az adózás (Szja. tv. 75. §) kiinduló alapja a számvitel által előírt könyvelés, amelynek a társasház minden bevételét tartalmaznia kell. E bevételek közül meghatározott körre a rendelkezés úgy írja elő a jövedelem-számítás, az adó-megállapítás és -megfizetés kötelezettségét, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne.

Ide azok a bevételek tartoznak, amelyek az Szja. tv. szerint magánszemélyek esetében az ún. „Külön adózó jövedelmek” fejezetcím alá sorolandók.

Kivételt képez a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, amelyet a törvény nevesítve a társasház más bevételei közé sorol.

A külön adózó jövedelmek közül vannak olyanok, amelyek a társasháznál nem értelmezhetők (egyéni vállalkozásból származó jövedelem, kisösszegű kifizetés, életjáradék stb.), ezért az ilyenekre vonatkozó szabályok alkalmazása fel sem merülhet.

A külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok körébe tartozó, a társasházaknál is előforduló bevétel lehet

– az ingó és ingatlan vagyon átruházásából,

– kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből,

– nem pénzben kapott juttatásból, kamatkedvezményből,

– nyereményből

származó bevétel.

Ezeket tehát – a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó bevételt kivéve – a vonatkozó szja-szabályok szerint kell kezelni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne. E jövedelmek után általában ún. forrásadót kell fizetni.

A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a társasház magánszemély tulajdonostársainak választási lehetősége van. Ha a közgyűlés határozata alapján az ebből származó bevételt a tulajdoni hányaduk arányában megkapják, egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek.

Ilyen döntés hiányában, és egyébként a nem magánszemély tulajdonostársak esetében az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, amely a lakásnak nem minősülő ingatlanrész esetében független attól, hogy mennyi idő telt el a szerzést követően.

A társasház további adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik.

Az előzőekben ismertetett külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételből – a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származóakat is ideértve – le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre, illetve felújításra az adóévben befizetett összegeket, a társasház által közvetített szolgáltatás továbbszámlázott ellenértékét és minden olyan tételt, amelyet az Szja. tv. szerint nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni.

Levonható bevételek különösen

– amelyek az Szja. tv. szerint adómentesek pl. a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás, adómentes közcélú juttatás, kártérítés, biztosítási szolgáltatás,

– amelyeket hitelként, kölcsönként, vagy az általa nyújtott hitel, kölcsön visszafizetéseként kapott a társasház,

– amelyet jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre kapott a társasház.

A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 15 százalék.

A társasháznak fizetett adóköteles összegből az adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie, a társasház részére igazolást kell kiállítania, az adóhatóság részére pedig adatot kell szolgáltatnia. E bevételek miatt a társasháznak további adókötelezettsége nincs.

A nem kifizetőtől (pl. magánszemélytől, külfölditől) származó adóköteles bevételből az adót negyedévenként kell a társasháznak befizetnie az adózás rendjéről szóló törvény szerint a negyedévet követő hónap 12-éig. Ilyen esetben – mivel az adó megállapítására a társasház kötelezett – a bevételt és az adót év végén be is kell vallania a társasháznak.

A társasház a kifizetéseit illetően kifizetőnek minősül. Tehát, ha magánszemély számára adóköteles összeget fizet, adóelőleget kell levonnia, adót kell megállapítania, befizetnie, igazolást kell kiállítania, és adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

 

Forrás: Adózóna (2017.03.30)

 

 

Társasházak beszámolója 2016-2017

2017 február 20, hétfő

Társasház beszámolója 2016-2017

 

A társasház, mint egyéb szervezet milyen típusú beszámoló készítésére kötelezett 2016. évben, és történt-e változás a könyvvezetési kötelezettségében 2017. évben?

 

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 3. § 4/d pontja alapján a társasház egyéb szervezetnek minősül, ezért a 6. § (2) bekezdés alapján beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és a számviteli törvény alapján kormányrendelet szabályozza.

 

A 2016. december 31-ig hatályos 224/2000-es, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet 3. § (1) bekezdése alapján a társasház a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a számviteli törvény előírásait kell alkalmaznia.

 

A 2017. január 1-jétől hatályos 479/2016-os, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet 2. § (3) bekezdésében szintén úgy rendelkezik, hogy a társasház a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a számviteli törvény előírásai szerint kell eljárnia.

 

Vagyis e tekintetben 2017. évben nem történt változás a 2016-os szabályozáshoz képest, így az társasház továbbra is a számviteli törvény előírásai az irányadóak. Ennek megfelelően a számviteli törvény 8. §-ában felsorolt beszámolók közül a társasházra jellemző adatok alapján kell meghatározni, hogy milyen típusú beszámolót kell készítenie.

 

A számviteli törvény alapján a társasháznak nincs nyilvánosságra hozatali, közzétételi, beszámoló letétbe kötelezettségük (mivel nem jegyzi be a cégbíróság, illetve a törvényi definíció alapján nem vállalkozó).

A 224/2000 rendelet 20. § és a 479/2016. rendelet 17. § rendelkezik a nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzététel kötelezettségekről, amelyek alapján változatlanul fennáll, hogy az olyan egyéb szervezeteknek, amelynek jogszabályban előírt nyilvánosságra hozatali, közzétételi vagy beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs), a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia (társasháznál - közgyűlés).

 

A fentiek alapján a társasház beszámoló típusát éves nettó árbevétel nagyságától, mérleg főösszegétől, és foglalkoztatottai létszámától függően kell meghatározni. A beszámolót a mérleg fordulónapot követő 150. napig el kell készíteni, de közzétételi kötelezettség nem áll fenn.

 

479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

2017 január 29, vasárnap

479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeleta számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA

1. § E rendelet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) alapelveivel összhangban a 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetekre vonatkozó sajátos, a vállalkozók tekintetében meghatározott szabályoktól − egyéb jogszabályi előírásból következően − eltérő beszámoló készítési és könyvvezetési szabályokat határozza meg.

2. § (1) E rendelet hatálya a Tv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott egyéb szervezetek közül:

a) az egyesületre − ideértve a sportszövetségeket is −, az alapítványra (a továbbiakban együtt: civil szervezet),

b) a köztestületre,

c) a közalapítványra,

d) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsitároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet),

e) a társasházra,

f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára,

g) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapra,

h) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetére,

i) a közös jogkezelő szervezetre,

j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre (a továbbiakban: MRP szervezet),

k) a víziközmű társulatra,

l) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetre, valamint

m) az a)−c) pont szerinti szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére

terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet, különösen:

a) a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság,

b) a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény,

c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság,

d) a Felsőoktatási és Tudományos Tanács,

e) a Magyar Rektori Konferencia,

f) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája,

g) az európai területi együttműködési csoportosulás,

h) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, valamint

i) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány, a lakásszövetkezet, a társasház, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a közös jogkezelő szervezet, az MRP szervezet, a víziközmű társulat (a továbbiakban együtt: egyéb szervezet) a Tv. előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) A közhasznú jogállású egyéb szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) előírásaival összhangban, a Tv. előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

(3) A 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.

(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével kell alkalmaznia.

(5) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó, jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(6) A 2. § (1) bekezdés m) pontja szerinti szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére az azt létrehozó szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

4. § A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti civil szervezetek közé tartozó párt beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint tesz eleget.

5. § A Tv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.

6. § Ha az egyéb szervezet a jogszabályban, illetve a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenységen (a tevékenység célja szerinti, közhasznú, egyesületi, alapítványi célú tevékenység) felül vállalkozási tevékenységet is folytat, köteles az alaptevékenységre, illetve a vállalkozási tevékenységre vonatkozó adatait a könyvvezetés és a beszámoló készítés során elkülöníteni.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. Beszámolási kötelezettség

7. § (1) Az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és az e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(2) Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja − a megszűnést kivéve − december 31.

(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

(4) A beszámoló lehet:

a) egyszerűsített beszámoló,

b) egyszerűsített éves beszámoló,

c) az egyéb szervezet választása vagy jogszabály előírása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló.

(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az 1. melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.

(6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 3. melléklet szerinti mérlegből és a 4. melléklet szerinti eredménykimutatásból áll.

(7) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta, és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, ráfordításainak (költségeinek), kiadásainak, valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönített bemutatását.

(8) Az egyéb szervezet az egyszerűsített mérleg, a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit − ha azt más jogszabály előírja − továbbtagolja, valamint saját igényei szerint továbbtagolhatja.

8. § (1) Egyszerűsített beszámolót készíthet az az egyéb szervezet, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg, vagy - értékhatártól függetlenül - amely csak alaptevékenységet folytat.

(2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

(3) Ha a jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek a tárgyévet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és − ha van − a tárgyévet megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie.

2. Könyvvezetési kötelezettség

9. § (1) Az egyéb szervezet könyvvezetése − a beszámolási kötelezettség függvényében − az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik.

(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet - saját elhatározása alapján - bármelyik üzleti év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére - és egyszerűsített éves beszámolót készíteni - azt az évet követő üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére a 8. § (1) bekezdésében rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg.

(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, valamint minden olyan egyéb szervezet, amelynek a 3. § (3) bekezdése, valamint az 51. § szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, továbbá az az egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta.

(5) Kettős könyvvitelt köteles vezetni a közhasznú jogállású egyéb szervezet. Ha a közhasznú jogállás megszerzésére az üzleti év során (év közben) kerül sor, úgy a kettős könyvvitel szabályainak alkalmazása már a közhasznú jogállás megszerzésének üzleti évére is vonatkozik.

(6) A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele − két egymást követő évben, évenként − nem haladta meg az 50 millió forintot.

(7) A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés évét követő második üzleti év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele − két egymást követő évben, évenként − nem haladta meg az 50 millió forintot.

(8) A könyvvezetés során az egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó, sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat.

(9) Az egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevételei és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.

(10) Az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt, a közcélú adományt és azok felhasználását, amennyiben az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetve a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki.

3. Könyvviteli rendszerek változása

10. § (1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni.

(2) Az egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor − ha egyébként annak feltételei fennállnak − az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, illetve az e rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani.

4. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések

11. § Az e rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a 23., 26., 31−32., 36−38., 44., 49. §-ban meghatározott sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történő értékelés szabályait az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. előírásai szerint állítja össze.

5. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

12. § (1) Az e rendelet szerinti eredménylevezetés, eredménykimutatás készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a (2)-(8) bekezdésben és a 13−14., 24., 27., 33−34., 39., 45., 50., továbbá az 52. §-ban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás az egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.

(3) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetekre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket.

(5) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez is kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a tényleges használat (az igénybevétel) arányában, illetve ha ez nem állapítható meg, akkor a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.

(6) A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült ráfordítások (költségek), kiadások megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni.

(8) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek az eredménylevezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.

13. § (1) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

(2) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

(3) Az egyéb szervezet a kapott alapítói, költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást − ha jogszabály másként nem rendelkezik − bevételként számolja el.

(4) Az egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét − a könyvvezetés módjától függően − egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

(5) A (4) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet az alapítójától, a költségvetésből, helyi önkormányzattól vagy más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, vagy átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.

14. § (1) Az egyéb szervezet a 24. és 27. §-ban, továbbá az 50. §-ban meghatározottakon túlmenően oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) − függetlenül a könyvvezetés módjától −, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az európai uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.

(2) Az egyéb szervezet az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban tájékoztató adatként bemutatja az Ectv. 2. § 15. pont szerinti költségvetési támogatásként kapott összegeket.

6. Könyvviteli szolgáltatás

15. § (1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével

a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a Tv. 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy

b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.

(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.

7. Könyvvizsgálati kötelezettség

16. § (1) Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Ha a jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó (ár)bevételi adatok hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a tárgyévi várható (ár)bevételt és − ha van − a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.

(3) Ha az (1) bekezdés, a 29. §, a 42. §, valamint a 47. § vagy más jogszabály előírása alapján kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha az egyéb szervezet azt saját elhatározásból választja, akkor az üzleti évről készített 7. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. § (7) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell − az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt − választani.

(4) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet − az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál − a Tv. 155. § (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

8. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

17. § (1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalára a Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján beszámolóját vagy annak fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek − ha jogszabály másként nem rendelkezik − a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetéssel, a székhelyén történő betekinthetőséggel, internetes holnapján történő bemutatással vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje − ha jogszabály másként nem rendelkezik − az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

(3) Az az egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján nem vizsgáltatta felül a beszámolóját könyvvizsgálóval, de valamely jogszabály alapján köteles beszámolóját vagy annak fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

(4) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 25. §-ban meghatározottaktól eltérő egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészítenie és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatnia.

9. Az egyéb szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása

18. § (1) Az egyéb szervezet átalakulására, egyesülésére, szétválására (a továbbiakban együtt: átalakulás) − ha az átalakulást törvényi szabályozás lehetővé teszi − a Tv. 136−141. §-át kell megfelelően alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai, a (2)-(7) bekezdés és a 19. § figyelembevételével.

(2) Az egyéb szervezet átalakulása során az átalakulással létrejövő szervezetre − ha külön törvény eltérően nem rendelkezik − az egyéb szervezet alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban együtt: átalakuló) és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a működését meghatározó törvény szerint illetékes szerv (a továbbiakban: döntést hozó szerv) átalakulásról szóló döntése alapján, a döntést hozó szerv által meghatározott mérlegfordulónapra készíti el a 7. § (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet.

(4) Az átalakuló egyéb szervezet a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelő bejegyzésig az átalakulás előtti szervezeti formában folytatja tevékenységét, a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le.

(5) Az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a nyilvántartásba vételére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő bírósági, cégbírósági, kamarai, más hatósági változásbejegyzések napjával (az átalakulás napjával) − a bejegyzést (az átalakulást) követő 90 napon belül − készíti el a 7. § (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt.

(6) Az átalakulás során megszűnő egyéb szervezet a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával − mint mérlegfordulónappal − a 7. § (1) bekezdése szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni, valamint a 17. § figyelembevételével az (5) bekezdés szerinti határidőig nyilvánosságra hozni, letétbe helyezni és közzétenni.

(7) Az az átalakuló egyéb szervezet, amely az átalakulás során nem szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti végleges vagyonmérlegét és vagyonleltárát a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el az átalakulás napjára vonatkozóan, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

19. § (1) Az egyéb szervezet az átalakulása során a vagyonmérleget (vagyonmérleg-tervezetet és végleges vagyonmérleget) − ha törvény eltérően nem rendelkezik − könyv szerinti értéken készíti el. Az az átalakuló egyéb szervezet, amelynél külön törvény lehetővé teszi a vagyon átértékelését, a vagyonmérlege összeállításánál alkalmazhatja a Tv. 136−141. §-ának vagyonátértékelésre vonatkozó rendelkezéseit.

(2) Ha az átalakulás során az egyéb szervezet él az (1) bekezdés szerint a vagyonátértékelés lehetőségével, a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) a Tv. előírásai szerinti független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie.

(3) Ha egyesülés esetén az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet(ek) könyvvezetése eltérő (egyszeres vagy kettős könyvvitel), az átalakuláshoz kapcsolódóan a vagyonmérlegek (vagyonmérleg-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek) elkészítésekor először a könyvviteli rendszerek változtatására vonatkozó áttérés miatti rendezéseket kell elvégezni a 10. §-nak megfelelően.

10. Az egyéb szervezet megszűnése

20. § Az egyéb szervezet megszűnésére (felszámolására, végelszámolására) a szervezetre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. FEJEZET

CIVIL SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

21. § E rendelet civil szervezetre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során

a) alaptevékenység alatt az Ectv.-ben meghatározott alapcél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is) kell érteni,

b) vállalkozási tevékenység alatt az Ectv.-ben meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységet kell érteni,

c) közszolgáltatási bevétel alatt az Ectv.-ben meghatározott közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységből származó bevételt kell érteni.

11. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

22. § (1) A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett az Ectv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz.

(2) A civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az Ectv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak.

12. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések

23. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető civil szervezet saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.

(2) Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a civil szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen (induló tőkeként, illetve az induló tőke növelése érdekében) rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét.

13. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

24. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább tagdíjak, alapítótól kapott befizetések, kapott támogatások, valamint egyéb bevételek, illetve pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.

(2) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell legalább a tagdíjak, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét.

14. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés

25. § A civil szervezet a beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra.

IV. FEJEZET

KÖZTESTÜLET ÉS KÖZALAPÍT VÁNY BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

15. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések

26. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető köztestület saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető köztestület, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.

(2) Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a köztestület, a közalapítvány létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen (induló tőkeként, illetve az induló tőke növelése érdekében) rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét.

16. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

27. § A kettős könyvvitelt vezető köztestületnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel és pénzügyi műveletek bevétele bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell a tagdíjak, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét.

17. Könyvviteli szolgáltatás

28. § A köztestület, továbbá a közalapítvány a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével a 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyt, társaságot köteles megbízni.

18. Könyvvizsgálati kötelezettség

29. § Közalapítványnál kötelező a könyvvizsgálat.

V. FEJEZET

LAKÁSSZÖVETKEZET ÉS TÁRSASHÁZ BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

19. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

30. § (1) A szervezetére és működésére nem a társasházakról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazó, legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet úgy, hogy beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét a 3. § (1) bekezdése szerinti szabályok helyett a társasház közössége által határozatban elfogadott módon teljesíti.

(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni - figyelemmel a 33. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakra − az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet.

20. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések

31. § (1) A lakásszövetkezetnél tagok és nem tag tulajdonosok terhére − az arra jogosult által megállapított (közgyűlési, küldöttgyűlési, igazgatósági határozat alapján közölt) − fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összegeket követelésként kell kimutatni. A követeléseket meg kell bontani hátralékos követelésekre és egyéb követelésekre.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze. A tárgyévi eredményt alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a tőkeváltozás tételbe átvezetni, és a későbbiekben ennek megfelelően külön-külön nyilvántartani.

(3) Annál a lakásszövetkezetnél, ahol a telek, a felépítmény - ideértve a tagok használatába adott lakásokat - a lakásszövetkezet tulajdonában vannak, a tagok által befizetett építési célú összegeket kell jegyzett tőkeként kimutatni.

32. § (1) A társasháznak a követelések között kell szerepeltetnie a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva jelzáloggal terhelt és jelzáloggal nem terhelt követelésekre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó követeléseket.

(2) A társasháznak a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve kell bemutatnia.

(3) A társasház saját tőkéje az eredményből és a tárgyévi eredményből tevődik össze. Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.

21. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

33. § (1) A lakásszövetkezetnél elkülönítetten kell kimutatni a tag, a nem tag tulajdonos által a lakásszövetkezeti tulajdon használatára tekintettel és a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására (ellenértékének megtérítésére) teljesített befizetést.

(2) A lakásszövetkezet - mint önálló jogi személy - tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért a tagok, a nem tag tulajdonosok által fizetett (fizetendő) használati, bérleti díjat a lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként kell elszámolni.

(3) A lakásszövetkezet − mint önálló jogi személy − tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújítása céljára kapott (járó) külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni.

(4) A tagok, a nem tag tulajdonosok által a saját közüzemi fogyasztásukért fizetett (fizetendő) ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként kell az alaptevékenység bevételei között elszámolni.

(5) A kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a tárgyi eszközöknél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe vennie a meglévő tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Tv. 51. §-a szerinti közvetlen önköltségen aktivált értékét).

(6) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a Tv. 48. § (1) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott értékének, illetve közvetlen költségeinek aktiválására vonatkozó előírását nem kötelező alkalmaznia.

34. § (1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az általános előírásokon túlmenően alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti csoportosításban is ki kell mutatnia.

(2) A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kell kimutatnia.

VI. FEJEZET

SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK INTEGRÁCIÓS SZERVEZETE ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

22. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

35. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény hatálya alá tartozó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) a Tv. előírásait a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 36−43. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(2) Az Integrációs Szervezet az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.

(3) Az Integrációs Szervezet éves beszámolója az 5. melléklet szerinti mérlegből, a 6. melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 40. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 41. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni.

23. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések

36. § (1) A mérleg előírt tagolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Tagintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni az Integrációs Szervezet tagjai (a továbbiakban: tagintézetek) által fizetendő, még nem teljesített tagdíjak összegét.

(3) Egyéb követelések tagintézetekkel szemben mérlegtételként kell kimutatni a díjkövetelésen kívüli tagintézetekkel szembeni követelést.

(4) Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelésként kell kimutatni a megszűnt tagokkal szembeni mérlegfordulónapon fennálló követeléseket.

(5) Állammal szembeni követelésként kell kimutatni az állammal szembeni követeléseket, az adó és járulék jellegű túlfizetések kivételével.

(6) Egyéb követelések között kell kimutatni az olyan követelések összegét, amelyeket az 5. melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.

(7) Egyéb értékpapírok között kell kimutatni a tagintézet felszámolása során az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét is.

37. § (1) Az Integrációs Szervezet saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt foglalja magában.

(2) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje

a) az állam és a tagintézetek által jegyzett tőke címén rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összege, csökkentve a megszűnt tagintézetekre jutó jegyzett tőke összegével,

b) a jogutódlással szerzett vagyon azon része, amelyet az állam, a tagintézetek és a Takarékbank Zrt. a jogelődök részére vagyoni hozzájárulásként teljesített.

(3) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéjéből a már nem tagintézet jegyzett tőke részét a tagsági viszony megszűnésekor át kell vezetni a tartalékok közé.

(4) Az Integrációs Szervezet jegyzett tőkéje a tulajdonosi hányadok megtartása mellett leszállítható a tartalék javára az erről szóló közgyűlési döntés időpontjával.

(5) A tartalékon belül kell kimutatni

a) az Integrációs Szervezet előző üzleti év(ek)ben keletkezett tárgyévi eredményét, előjelének megfelelően,

b) a jogelődöktől átvett vagyonból a (2) bekezdés b) pontja szerinti vagyonon felüli részt,

c) a jegyzett tőke leszállítása során a (4) bekezdés alapján átvezetett összegeket.

(6) Tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni a tagoknak fizetendő hozam összegét.

(7) Az Integrációs Szervezet az igazgatóság által meghatározott célokra lekötött tartalékot képezhet a tartalék terhére.

(8) Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az állammal szembeni egy éven belül lejáró kötelezettséget (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségek éven belül lejáró összegeit is), kivéve az adó és járulék jellegű kötelezettségeket.

(9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az olyan rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyeket az 5. melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni.

24. A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások

38. § (1) A tagintézet felszámolása esetén az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján az Integrációs Szervezet tulajdonába került vagyontárgyakat és értékpapírokat piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásokba felvenni.

(2) Az Integrációs Szervezet által a tagintézeteknek véglegesen nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni.

25. Az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

39. § (1) Az Integrációs Szervezet eredménykimutatásának előírt tagolását a 6. melléklet tartalmazza.

(2) Tagdíj bevételként kell elszámolni a tagintézetek által a tárgyévi üzleti évben fizetendő tagdíjak összegét.

(3) Tagintézetektől kapott egyéb bevételek között kell kimutatni a tagintézetek által teljesített tagdíjnak nem minősülő befizetéseket.

(4) Tárgyévi eredményként − előjelének megfelelően − kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.

(5) Az Integrációs Szervezet tárgyévi eredménye a tagintézetekkel szemben elszámolt bevételeknek, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a működési költségek együttes összegének a különbözete.

(6) A tárgyévet követő üzleti évben az Integrációs Szervezet tárgyévi eredményének összegét tartalékot módosító tételként kell elszámolni.

26. Kiegészítő melléklet

40. § Az Integrációs Szervezet éves beszámolója kiegészítő mellékletének a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell

a) tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után az Integrációs Szervezet által vállalt kezesség összegét,

b) tagintézetenkénti bontásban a tagdíj és a nem tagdíj bevételeket,

c) tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben nyújtott kölcsönök nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét,

d) az Integrációs Szervezet saját tőkéjének tárgyévi mozgását jogcímenként és mérlegsoronként,

e) az Integrációs Szervezet által felvett hitelek feltételeit és indoklását,

f) a tagoknak fizetendő hozam összegét.

27. Üzleti jelentés

41. § Az üzleti jelentésben ki kell térni:

a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra és

b) az Integrációs Szervezet létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére.

28. Könyvvizsgálati kötelezettség

42. § (1) Az Integrációs Szervezetnél kötelező a könyvvizsgálat.

(2) Az Integrációs Szervezet csak olyan kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választhat éves beszámolója felülvizsgálatára, aki vagy amely megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeinek.

29. Az éves beszámoló jóváhagyása és nyilvánosságra hozatala

43. § (1) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést az Integrációs Szervezet közgyűlése hagyja jóvá.

(2) Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz.

VII. FEJEZET

A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZET ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

30. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések

44. § (1) A tárgyévhez kapcsolódó, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjat a közös jogkezelő szervezet tagdíjkövetelésként számolja el és elkülönítetten mutatja be.

(2) A jogdíjak felosztása során az ismert és ismert helyen tartózkodó jogosultak részére kifizethető jogdíjakat a közös jogkezelő szervezetnek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé.

(3) Azokat a jogdíjakat, amelyek a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kjkt.) 41. §-a alapján ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat illetnek meg (a továbbiakban: függő jogdíjak), az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül függő jogdíjakból fakadó kötelezettségként kell kimutatni.

(4) A függő jogdíjak esetében a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismertté válása következtében kifizethetővé váló jogdíjat a közös jogkezelő szervezetnek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé.

(5) Ha a Kjkt. 42. §-a alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjat a közös jogkezelő szervezet az ismert jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre használja fel, a közös jogkezelő szervezetnek az ilyen jogdíjat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé.

(6) A beszedett jogdíjakból a Kjkt. 42. § (3) bekezdése alapján képzendő tartalék összegét az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül a jogdíjakhoz kapcsolódó tartalékok közé kell átsorolni.

(7) A beszedett jogdíjakból vagy a Kjkt. 42. §-a alapján a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjból a Kjkt. 43−45. §-a alapján közösségi célra felhasználandó összegekkel kapcsolatos egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket a felosztási szabályzatban meghatározottak szerint a közösségi célú felhasználásról hozott döntéssel kell átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségeken belül a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé.

31. Az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

45. § (1) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételeként köteles kimutatni a beszedett jogdíjak összegét.

(2) A közös jogkezelő szervezet által még be nem szedett jogdíjakat bevételként nem lehet elszámolni, azokat a mérlegen kívüli követelések között kell szerzői mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként elkülönítve nyilvántartani.

(3) Abban az esetben, ha a közös jogkezelő szervezet másik közös jogkezelő szervezettől vesz át jogdíjat, azt bevételként abban az időszakban kell elszámolni, amikor azt pénzügyileg rendezik. A másik közös jogkezelő szervezettől származó jogdíjbevételt a belföldi jogdíjbevétel vagy a külföldről származó jogdíjbevétel sorokon kell megjeleníteni attól függően, hogy a jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet letelepedési helye belföldön vagy külföldön található.

(4) A kezelési költség bevételként a közös jogkezelő szervezet a bevételének azt a részét köteles bemutatni, amelyet a Kjkt. 39. §-a szerinti kezelési költségként fog levonni.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeg az éves beszámoló készítésekor pontosan még nem ismert, akkor azt becslési eljárással kell megállapítani. Ha a becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel eltér a következő évben ténylegesen megállapított összegtől, a különbözet a (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően a következő év jogdíj ráfordításainak elszámolását módosítja.

(6) A jogdíjak beszedésével egyidejűleg a jogdíjak becsült és ténylegesen felmerült kezelési költséggel csökkentett összegét a ráfordítások között mint a jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjakat kell megjeleníteni.

(7) A (6) bekezdésben szereplő ráfordítás elszámolásával egyidejűleg, amennyiben az pénzügyileg nem került rendezésre, azt a mérlegben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten, felosztásra váró jogdíjak összegeként kell kimutatni.

(8) Az (5) bekezdés szerint az előző évben becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel és a tényleges kezelési költség bevétel különbözetét a tárgyévben a jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjak ráfordítása és a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek között kell elszámolni.

(9) A vállalkozási tevékenységből, valamint a jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételekből felosztásra kerülő jogdíjat ráfordításként − mint felosztott vagy felosztandó jogdíjakat − és egyéb rövid lejáratú kötelezettségen belül − mint felosztásra váró jogdíjakat − abban az időszakban kell elszámolni, amikor a hozzá kapcsolódó kötelezettség felmerül.

(10) A közös jogkezelő szervezet a beszedett jogdíjakat jogdíj bevételre és kezelési költség bevételre köteles megbontani.

(11) A közös jogkezelő szervezet az adott évre vonatkozó tagdíjat − függetlenül annak befolyásától − az eredménykimutatásban az egyéb bevételeken belül külön soron, tagdíj bevételként köteles kimutatni.

(12) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerinti bontásban köteles bemutatni:

a) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül,

b) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele,

c) egyéb belföldi értékesítés árbevétele,

d) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül,

e) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele,

f) egyéb külföldi értékesítés árbevétele.

32. Kiegészítő melléklet

46. § A közös jogkezelő szervezet éves beszámolója kiegészítő mellékletének a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet II. Fejezetében részletezett adatok bemutatását is.

33. Könyvvizsgálati kötelezettség

47. § A közös jogkezelő szervezetnél kötelező a könyvvizsgálat.

VIII. FEJEZET

A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZTULAJDONOSI PROGRAM KERETÉBEN LÉTREJÖT T SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

34. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

48. § (1) Az MRP szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvényben (a továbbiakban: Mrptv.) meghatározott adatok rendelkezésre álljanak.

(2) A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet a Tv. és e rendelet előírásait az Mrptv. 24/A−24/L. §-ának figyelembevételével alkalmazza.

35. A mérlegre vonatkozó sajátos rendelkezések

49. § (1) Az MRP szervezetnek a befektetett pénzügyi eszközök, illetve az értékpapírok analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítania, hogy a mérlegben a megszerzett részvények, üzletrészek és az egyéb értékpapírok elkülönítetten bemutathatók legyenek.

(2) Az MRP szervezetnél saját tőkeként induló tőke, eredmény, lekötött tartalék és tárgyévi eredmény alaptevékenységből, valamint kettős könyvvitel vezetése esetén értékelési tartalék szerepel a mérlegben.

(3) Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Az induló tőkén belül külön-külön be kell mutatni az alapítói vagyoni hozzájárulás, illetve az alapítói vagyonon felüli vagyoni hozzájárulás összegét.

(4) Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.

36. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

50. § Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a részt vevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és az egyéb bevételek csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, az értékesített vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét is.

IX. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ TÁRSULAT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

37. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

51. § A víziközmű társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy az 52. §-t is figyelembe kell vennie.

38. Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

52. § Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet − egyéb bevételként − elszámolni. Amennyiben a víziközmű beruházást nem a víziközmű társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadást egyéb ráfordításként kell elszámolni a pénzügyi rendezés időpontjában.

X. FEJEZET

KÜLÖN JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOT T JOGI SZEMÉLYNEK MINŐSÜLŐ EGYÉB SZERVEZET BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZET TSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

39. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

53. § A 2. § (1) bekezdés l) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét a 3. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

55. § (1) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének e rendeletben megállapított sajátos szabályait először a 2017. évben induló üzleti év könyvvezetésére és az erről az üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének e rendeletben megállapított sajátos szabályait a közös jogkezelő szervezetek a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatják.

(3) A 2016. üzleti évről készített beszámolóra a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2016. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

56. § Hatályát veszti a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet.

57. § A 2. § (2) bekezdés és a 3. § (3) bekezdés az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Eszközök összesen

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

C. Saját tőke

I. Induló tőke/Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás/Eredmény

III. Lekötött tartalék

IV. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)

V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből

D. Tartalék

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Források összesen

2. melléklet a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyéb szervezetnél

Alaptevékenység/ Vállalkozási tevékenység/ Összesen

A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II)

I. Pénzügyileg rendezett bevételek

ebből:

- tagdíj

- alapítótól kapott befizetés

- támogatások

- egyéb bevételek

II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek

B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)

III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások

IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások

V. Ráfordítást jelentő elszámolások

VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások

C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-III-VI)

D. Nem pénzben realizált eredmény (II-IV-V)

E. Adózás előtti eredmény (I+II)-(III+IV+V)

F. Fizetendő társasági adó

G. Tárgyévi eredmény (E-F)

Tájékoztató adatok

A. Központi költségvetési támogatás

ebből: normatív támogatás

B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás

ebből: normatív támogatás

C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás

D. Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás

E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján átutalt összeg

F. Közszolgáltatási bevétel

G. Végleges pénzbevételekből, elszámolt bevételekből a közhasznú tevékenység bevétele

H. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a közhasznú tevékenység érdekében felmerült pénzkiadás, ráfordítás

I. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a személyi jellegű ráfordítás (kiadás)

ebből: vezető tisztségviselők juttatásai

3. melléklet a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C. Aktív időbeli elhatárolások

Eszközök összesen

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

D. Saját tőke

I. Induló tőke/Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás/Eredmény

III. Lekötött tartalék

IV. Értékelési tartalék

V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)

VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

Források összesen

4. melléklet a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása az egyéb szervezetnél

Alaptevékenység/ Vállalkozási tevékenység/ Összesen

1. Értékesítés nettó árbevétele

2. Aktivált saját teljesítmények értéke

3. Egyéb bevételek

ebből:

- tagdíj

- alapítótól kapott befizetés

- támogatások

4. Pénzügyi műveletek bevételei

A. Összes bevétel (1±2+3+4)

ebből: közhasznú tevékenység bevételei

5. Anyagjellegű ráfordítások

6. Személyi jellegű ráfordítások

ebből: vezető tisztségviselők juttatásai

7. Értékcsökkenési leírás

8. Egyéb ráfordítások

9. Pénzügyi műveletek ráfordításai

B. Összes ráfordítás (5+6+7+8+9)

ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai

C. Adózás előtti eredmény (A-B)

10. Adófizetési kötelezettség

D. Tárgyévi eredmény (C-10)

Tájékoztató adatok

A. Központi költségvetési támogatás

ebből: normatív támogatás

B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás

ebből: normatív támogatás

C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás

D. Az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás

E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján átutalt összeg

F. Közszolgáltatási bevétel

5. melléklet a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete mérlegének tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke

2. Vagyoni értékű jogok

3. Szellemi termékek

4. Immateriális javakra adott előlegek

5. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Berendezések, felszerelések, járművek

3. Beruházások

4. Beruházásokra adott előlegek

5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Részesedések tagintézetekben

2. Egyéb tartós részesedések

3. Tartósan adott kölcsön tagoknak

4. Egyéb tartósan adott kölcsönök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok

2. Kereskedelmi áruk

3. Közvetített szolgáltatások

4. Készletekre adott előlegek

II. Követelések

1. Tagintézetekkel szembeni követelések

a) díjkövetelések

b) egyéb követelések tagintézetekkel szemben

2. Nem tag hitelintézetekkel szembeni követelések

3. Állammal szembeni követelések

4. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

1. Állampapírok

2. Egyéb értékpapírok

IV. Pénzeszközök

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek

C. Aktív időbeli elhatárolások

1. Járó kamatok

2. Egyéb aktív időbeli elhatárolások

Eszközök összesen

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

D. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tartalék

III. Lekötött tartalék

IV. Értékelési tartalék

V. Tárgyévi eredmény

E. Céltartalék

F. Kötelezettségek

G. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Hosszú lejáratú hitelek

2. Állammal szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek

3. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

H. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek

2. Rövid lejáratú hitelek

3. Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek

4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

I. Passzív időbeli elhatárolások

1. Fizetendő kamatok

2. Egyéb passzív időbeli elhatárolások

Források összesen

6. melléklet a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete eredménykimutatásának tagolása

I. Tagintézetekkel szemben elszámolt bevételek

a) tagdíj

b) tagintézetektől kapott egyéb bevételek

II. Egyéb bevételek

01. Kapott osztalék

02. Kapott kamatok

03. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

III. Pénzügyi műveletek bevételei (01+02+03)

IV. Egyéb ráfordítások

04. Fizetett kamatok

05. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

V. Pénzügyi műveletek ráfordításai (04+05)

06. Anyagjellegű ráfordítások

07. Személyi jellegű ráfordítások

08. Értékcsökkenési leírás

VI. Működési költségek (06+07+08)

A. Tárgyévi eredmény (I+II+III-IV-V-VI)

„Hogyan vezessük a Közgyűlési Határozatok Könyvét?”

2017 január 20, péntek

Határozatok könyve

„Hogyan vezessük a Közgyűlési Határozatok Könyvét?”

2003.évi CXXXII. társasházi törvény 44.§. alapján

 

A Határozatok könyvének vezetését a 2003.Évi CXXXIII. törvény a Társasházi törvény 44.§. írja elő, melynek célja, hogy a közgyűlésen hozott határozatok egy helyen legyenek tárolva és a határozatok végrehajtása / nem végrehajtása is követhető legyen. A Közgyűlési Határozatok Könyve tulajdonképpen a közgyűlési határozatok gyűjteménye, azzal a plusszal, hogy külön lapon meg kell jelölni a az egyes határozatok végrehajtásának módját és határidejét, a teljesítést és arról is számot kell adni, hogy miért nem sikerült a határozatot végrehajtani (akadályok felsorolása).

A vezetésére vonatkozóan nincs kötelező formai elvárás, a nyilvántartást el kell látni Közgyűlési határozatok Könyve” címmel; lehet nyomtatványon, számítógépen fontos:

  • a nyilvántartást el kell látni „Közgyűlési határozatok Könyve” címmel;
  • szükség szerint a teljes, vagy rész terület nyomtatható legyen, a célszerű a közgyűlésen az érdemi határozatok külön kezelése, és a határozatok után más betűtípussal, színnel jelölni a végrehajtás módját,
  • a bejegyzéseket a tulajdonok által hitelesített jegyzőkönyvekből kell átmásolni,
  • a törvény rendelkezése szerint évenként kell elkülöníteni egymástól a hozott határozatokat,
  • tartalmaznia kell:
    • a közgyűlés időpontját,
    • a határozatképesség arányát,
    • a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét,
    • a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által maghatalmazott személy nevét,
    • a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott arányban,
    • a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és idejét,
    • a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indoklását

 

Amennyiben a korábbi időszakról nem lettek rögzítve a közgyűlési határozatok, akkor csak azokról a közgyűlési határozatokról érdemes nyilvántartást vezetni, amelyek még aktuálisak, vagyis olyan ügyben ad eligazítást, amely még nem fejeződött be.

A közös képviselő a külön tulajdont érintő tulajdonváltozás estén a köteles a közgyűlési határozatok Könyvét, illetve az érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni.

A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bárki betekinthet és a határozatokról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.

 

Hogyan vezessem?

  1. számítógépen: szükség szerint a teljes, vagy rész terület nyomtatható legyen, a célszerű a közgyűlésen az érdemi határozatok külön kezelése, és a határozatok után más betűtípussal, színnel jelölni a végrehajtás módját,
  2. Nyomtatványboltban kapható „Határozatok Könyvében”
  3. Egy lefűzhető dossziéban tárolva – ahol a közgyűlésre vonatkozó iratok (meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv) együttesen megtalálhatók, és csatolták a végrehajtásra vonatkozó nyilvántartást/dokumentációt).

 

A társasházi kamerarendszerek működési szabályai

2017 január 6, péntek

A társasházi kamerarendszerek működési szabályai

2003.évi CXXXII. társasházi törvény 25.§. alapján

Hatályos: 2014.02.18-tól

Az Országgyűlés közelmúltban hozott döntése alapján a társasházak elektronikus megfigyelő rendszerének létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

A rendelkezés újdonsága, hogy eddig - elvileg legalábbis - a tulajdonostársak száz százalékának igenlő szavazata dönthetett. Ennek ellenére, érthető okokból, sokszor úgy is megtörtént a kiépítés, hogy nem mindenki igen szavazata állt rendelkezésre.

A biztonsági érdekek miatt így a hazai társasházak egy részében jogszabály ellenes módon építették ki a jelenleg is működő rendszereket, az Országgyűlés ezt a helyzetet kívánta megoldani a társasházi, illetve a lakásszövetkezeti törvény erre vonatkozó módosításával.

A jogszabály előírja azt is, hogy a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.

A kiépítés új feltételei

A törvénymódosítás pontosítja és újrafogalmazza a kiépítés feltételeit.

  • A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatja.
  • A fennálló körülményeknek azt is valószínűsíteniük kell, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el, az elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.
  • A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.
  • A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (például: öltöző, illemhely).

Tizenöt napig kell tárolni

A felvételeket a rögzítést követő tizenötödik napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul felhasználható. Magánszemély kérésér nem adható át.

A felvételek a módosítás szerint akár polgári peres eljárásban is felhasználhatóak, például az érintett személy, vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokban. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A felvételek továbbítása

A kamerarendszer által rögzített felvételeket az üzemeltető azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése, vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja.

A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A tájékoztatás módja

  • A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására.

 

  • A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is, utóbbi kötelessége pedig, hogy érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztassa a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról.
  • Tájékoztatni kell az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket, és a tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira is.

 

Főbb tudnivalók a társasházbiztosításról

2017 január 4, szerda

A társasházi lakások biztosítására többféle lehetőség is van.

Az első, és legegyszerűbb lehetőség az önálló lakásbiztosítás, ekkor minden szempontból a nekünk legmegfelelőbb konstrukciót választhatjuk.

Közös képviselőknek

Mit foglal magába a társasház biztosítás?

A teljes körû társasház biztosítás, társasházak a lakóparkok a lakásszövetkezetek számára, az épületszerkezet egészére nyújt vagyon és felelősségbiztosítási fedezetet a pincétől egészen a padlásig, beleértve az épület összes falazatát, födémét, az épületgépészeti részeket (víz, melegvíz, csatornahálózat, elektromos vezetékek, szellőző berendezések).

Ki a szerződő?

A társasház, lakásszövetkezet, lakóközösség megbízottja( közös képviselő).

 

Milyen szolgáltatásokat nyújt a társasház biztosítás?

A társasház/lakóközösség biztosítás vagyonbiztosítási fedezete általában az alábbi káreseményekre terjed ki: tûz, elektromos tûz, robbanás, közvetlen és közvetett villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, légijármû ütközése, földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, vihar, a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászáron, ill. a vihar okozta falazati résen keresztül a viharral együttjáró csapadék által okozott kár, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés, idegen tárgyak rádőlése, a szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésének törése és repedése. Néhány biztosító kínál olyan(lecsupaszított) terméket is amelyből hiányoznak alapvető kockázati elemek, de ezeket mi nem szoktuk javasolni, mert egy csökkentett díjért ugyan de ár/érték arányban jóval gyengébb terméket lehet érte kapni.

A lakóközösség, társasház biztosítás biztosítási összege az irányadó abban, hogy az adott biztosító mennyit fizet, ha az épület teljes egészében megsemmisül, például egy hatalmas vihar vagy földrengés következtében. Minden egyéb kár a biztosítási összeg %-os arányában értelmezhető.

A felelősségbiztosítási (épülethasználói) fedezet esetében a biztosító megtéríti az idegen harmadik személynek okozott személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított, mint a biztosított épület tulajdonosa, használója kártérítési kötelezettséggel tartozik. Manapság már az a biztosító aki piacképes termékkel akar jelen lenni a társasház biztosítási piacon, az bővített felelősség biztosítást épít a szolgáltatásába. Ez annyit jelent, hogy nem csak idegen személynek, hanem a lakók egymásnak okozott kárait is megtéríti. (gyakori példa erre, ha a fölöttünk lévő szomszéd beáztat minket a mosógépe meghibásodása miatt)

A vagyon- és felelősségbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző kiegészítő kockázatokat a Társasház vagy Lakásszövetkezet határozza meg, így a biztosítási szerződés által nyújtott szolgáltatások köre a kívánt módon szélesre vagy szûkebbre szabható.

 

Milyen kiegészítők "építhetők" a társasház biztosításba?

 

A Társasház/ Lakópark/ Lakásszövetkezet döntése alapján, külön díj megfizetése ellenében kiegészíthető a biztosítási fedezet betöréses lopás és rablás elemekkel. Biztosítási fedezet alá vonhatók a közös tulajdonú ingóságok, meghatározott feltételek teljesülése esetén pedig a közös tulajdonba tartozó kültéri központi antenna berendezés is biztosítási védelem alá vonható.

Rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő biztosításával megtérülnek a betöréses lopás, rablás vagy annak kísérlete során okozott járulékos rongálási károk, a kaputelefonokban, elektromos kapukban és liftekben keletkezett rongálási károk a választott fedezet mértékéig.

Különleges üvegek kiegészítő biztosításával biztosíthatók a közös tulajdonú és egyben a közös tulajdonon belül elhelyezett különleges (4mm-nél vastagabb v. kirakat) üvegezések

Kiegészítő biztosítás köthető a társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítására. E kiegészítő felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a társasház közös képviselője vagy társasház-kezelője a társasház vagyonában, illetve a tulajdonostársak tulajdonosok vagyonában és életében vagy egészségében okozott azáltal, hogy a tevékenységének szabályait vétkes módon megszegte.

Mire nem terjed ki a társasház biztosítás?

A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre.

A biztosító nem téríti meg a környezetszennyezéssel, vagy a hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat, a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat, valamint a karbantartás elmulasztásával összefüggésben következtek be.

Közös ingóságok tekintetében nem biztosíthatók például az alábbi vagyontárgyak: készpénz, kéziratok, tervek, adathordozón tárolt adatállományok, érmék, bélyegek, képzőmûvészeti alkotások. Nem térülnek továbbá a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben tárolt, illetve tartott ingóságok kárai (kivéve szemetes kuka).

 

Tulajdonosnak

Mely vagyontárgyak biztosítottak a társasház-biztosításon belül?

A társasház biztosítás az épület szerkezetére és a szerkezetileg beépített elemekre nyújt fedezetet, ilyenek például: álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, kültéri antenna berendezések, lépcsők, létrák, beépített szekrények, konyhaszekrények, szerkezetileg beépített üvegezések, klímaberendezések, boiler, villany- gáztűzhelyek, gázkonvektorok, fürdő- és mosdóberendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló, kerítés kapuk, gépkocsi beállók, stb.

Mit tartalmaz a társasház biztosítása?

A megkötött biztosítás tartalmi elemeit a biztosítási kötvény rögzíti. A kötvény másolatát kérje a társasház kezelőjétől, közös képviselőjétől.

Hogy fizetem a társasház biztosítását?

Ezt a közös költség tartalmazza.

Miért előnyös, ha a társasháznak van biztosítása?

Négyzetméterre lebontva jóval kedvezőbb díjon juthat biztosításhoz, mintha egyénileg kötne a lakásra biztosítást. A társasház biztosítása az Ön lakásának épület részre nyújt fedezetet, egy bizonyos összeghatárig. Ennek mértékét a társasház biztosítás kötvényéből tudhatja meg.
Másik előnye, hogy ha hitelre vásárolta a lakást, akkor a bank által előírt biztosítási összeg egy részét vagy teljes egészét a társasház biztosítás „kiváltja”. Amennyiben nem „váltja ki” teljesen a kívánt összeget, akkor lehetőség van a „fennmaradó” biztosítási összegre egy kiegészítő lakásbiztosítást, annál a biztosító társaságnál megkötni, ahol a társasház biztosítása van.

Milyen adatok szükségesek, hogy a bank által előírt papírok biztosítás szempontjából teljesüljön?

A hitelintézetek lakásvásárlás esetén a hitelfolyósításnak a feltétele, hogy biztosítással rendelkezzen az új tulajdonos és ha a lakás épületszerkezetileg megsérül akkor a kárkifizetést a hitelnyújtó intézetnek folyósítsák. Ehhez a tulajdonosnak egy úgynevezett engedményező nyilatkozatot kell kitölteni, amihez a következő adatok szükségesek:

  • Szerződő neve
  • Anyja neve
  • Születési hely / dátum
  • Állandó lakcím
  • Hitelező neve, pontos címe
  • Hitel fajtája / Hitelszerződés száma
  • Hitel összege forintban és devizában / Hitel lejárta
  • Társasház kötvényszáma
  • Biztosított ingatlan címe

A hitelszerződésre vonatkozó adatokat a közjegyzői okirat tartalmazza. Az engedményezésre vonatkozó nyomtatványt, mind a tulajdonosnak, mind pedig a biztosítónak és hitelintézetnek is alá kell írnia, hogy az engedményezés létrejöjjön

Milyen lehetőségem van akkor ha a társasháznak is van biztosítása és egyénileg is kötöttem teljes körű biztosítást?

Ebben az esetben az egyénileg megkötött lakásbiztosítást úgy célszerű módosítani, hogy azokat a kockázati elemeket érdemes az egyéni lakásbiztosításból kivenni, amelyeket a társasház biztosítása már fedezetbe vont, és érdemes meghagyni azokat, amelyekre a társasház-biztosítás nem terjed ki. Amennyiben a társasház biztosítása más biztosítótársaságnál van megkötve, mint egyéni lakásbiztosítása, úgy célszerű lakásbiztosítását újrakalkuláltatnia a társasházat biztosító biztosítótársaságnál. Így kedvezőbb díjon juthat lakásbiztosításhoz, és elkerülhető, hogy több biztosító vállaljon fedezetet ugyanarra a kockázatra. Fontos, hogy ha több biztosítónál is fedezetbe van vonva az adott kockázat, káreseménykor csak az egyik biztosító térít.

Milyen adatok szükségesek a kár bejelentéshez?

  • Károsult neve
  • Károsult elérhetősége (telefon, e-mail)
  • Kockázatviselés helye
  • Kár dátuma
  • Kár jellege (tűz, beázás, csőtörés, stb.)
  • Biztosító társaság neve
  • Kötvényszám
  • Közös képviselő neve
  • Közös képviselő elérhetősége
  • Becsült kárösszeg
  • Rövid leírás a kárról

Kárenyhítési kötelezettség kármegelőzés

A szerződő (biztosított) köteles különösen:

  • Az épületeit az építésügyi szabványoknak megfelelően építtetni és karbantartani.
    ·      Ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságának megfelelően, gondosan eljárni, a biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági előírásokat betartani.
    ·    A biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás esetén a védettségi szintnek megfelelően, szakszerűen bezárni, a védettségi szintet befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni.
    ·     A szerződő (biztosított) köteles a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében a szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.